EJKE-estek 2021/20222

EJKE-estek 2021/20222

I.

2021. szeptember 19., 19.00

DESz24-udvar, Batthyány u.24.

Csinszka

Ady utolsó szerelme Boncza Berta, aki zsenge, 20 éves kora ellenére,  vagy éppen ezért nagyon mély
benyomást tett a jóval idősebb Adyra.  1914-es találkozásukat levelezés előzte meg, és végül egy évvel később  házasság lett belőle, amihez az Ady-versekben “Csinszkának” becézett  lány apja nem adta beleegyezését. Verseiben Csinszkának nevezte Bertát.  Élete végéig vigyázza, majd ápolja a négyévnyi házasság után szélütést kapott Adyt. 

Mészáros Ibolya egyéni előadása

 

II.

2021. október 24., 16.00

Hatvan utca 24.

Trianoni harangok

Az előadás a trianoni életérzésről, az egyéni és közösségi tragédiáról szól, és a reményről, hogy a nemzet és a magyar Haza volt, van és lesz, örökkön örökké, „még ha leszakad az Ég is”. A Trianoni harangok a művésznő egyik írása, melyet 2010-ben írt, Édesapja halálára és amely a sepsiszentgyörgyi író, Kisgyörgy Zoltán Harangos-könyvében is megjelent, és még sok folyóiratban is.Meister Éva színművésznő az erdélyi Olthévízen született. Édesapja egy dél-erdélyi, elmagyarosodott szász és egy magyar kisiparos családból származik, orvos volt. Tőle örökölte az emberek iránti empátiát, szeretetet. Édesanyja primor székely család – a Marosvásárhelyen kivégzett Székely Vértanú, Gálffy Mihály leszármazottja. Pedagógus volt. Tőle örökölte a székely virtust, a szókimondást és a konokságot. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak tíz évig volt sokat foglalkoztatott tagja, és a közönség által kedvelt művésze. Magyarországra menekült 1987-ben. Azóta szabadfoglalkozású színművészként dolgozik, intézmény és támogatottság nélkül. A hite a támasza.

Meister Éva, színművésznő egyéni előadása

Bihar és a székelyek

Bihar és a székelyek

A székelyek és a bihari bor? Még ha a bihari borhoz nincs is közünk nekünk székelyeknek, de ahhoz a vidékhez, ahol aztán Debrecen szőlőskertjében, az Érmelléken kitűnő borok születtek és születnek, ahhoz bizony van.

A Tiszától keletre élt az Árpád-korban a székelyek nagyobbik része. Bihar vidékén említi őket ANONYMUS a honfoglalás leírása során.
BÁLÁS Gábor: A székelyek nyomában. (Panoráma, Budapest, 1984)

A II. András által a szászoknak kiadott kiváltságlevél, az Andreanum (1224) említést tesz a székelyekről is, és mivel a szászok sok helyen a székelyek által kiürített területekre telepedtek le, általánosan elfogadott nézet, hogy 1224- re a székelyek többsége már a Székelyföld területén élt, de valószínűleg már 1150 körül. Tekintve, hogy a két időpont, 1217 és 1224 nagyon közel esik egymáshoz, azt kell feltételeznünk, hogy 1217-ben Bihar vidékén a várjobbágyok helyben maradtak, míg a közös szabadságot élvezők többsége már keletre költözött.

A geszta egyes vélemények szerint 1200 és 1210 között készült: ANONYMUS a nyugati krónikákon kívül feldolgozta a népi, az igricek énekeit, és természetesen felhasználta a kor történelmi ismereteit. Ez utóbbi információcsomag, a „kor történelmi ismerete” nagyon fontos, mert meghatározza a szerző fantáziájának határát. A gesztában sok kitalált, vagy időben nem odaillő dolog, esemény és személy van, de a köztudott dolgokat csakis a valóság szerint lehetett leírni, mivel ellenkező esetben a mű már megírásakor hitelét vesztette volna. A következőkben a székelyekkel kapcsolatos, a 13. század elején köztudott információkat hámozzuk ki a krónikából:

  1. A székelyek mára magyarok bejövetele előtt a Kárpát-medencében laktak.
  2. A székelyek részt vettek a honfoglalásban mint önként csatlakozott népelem.
  3. A székelyek Bihar vidékén éltek a 12. század végén és esetleg a 13. század elején. Bihar vidéke az Árpád-házi hercegek fennhatósága alatt állt.
  4. A székelyekben élt a hun eredet- és hagyomány-tudat: Attilához kapcsolódó eredettörténetüket általánosan hangoztatták.
    Az utolsó három állítás általánosan elfogadott, és más források is megerősítik.

Krónikásaink, akiknek állításait sok történész megkérdőjelezte, krónikáikban mindig szentelnek egy fejezetet a székelyek csatlakozásának. ANONYMUS 1200 körül úgy tudta, hogy a székelyek a bihari vidékeken csatlakoztak a magyarokhoz, és közösen vívták meg Bihar várát.

A kora Árpád-korban Magyarország területén sok helyen éltek székelyek. Nagyobbik részük a bihari részek vidékén élt, és nagyobb szervezeti egységben előnyös feltételekkel csatlakozott a honfoglaló magyarsághoz. Éppen számbeli és szervezeti erejüknek köszönhették, hogy különleges jogokat biztosíthattak maguknak. Kisebb csoportokban – szervezetten vagy szórványosan – az ország más területein is voltak székely közösségek.

Egy újabb mozzanat a székelyek történetében az Erdélybe való költözés, amely több lépcsőben is történhetett. Az első betelepítések a központi királyi hatalomnak a fekete magyarok ellenében történő megerősítése érdekében Gyulafehérvár környékére – a délerdélyi sepsi, kézdi, orbai székelyeket érintették, valamint a Bihar vidéki székelyek egy részét, akiket a Mezőségre irányítottak. Ez Szent Istvánhoz és/vagy Szent László királyhoz kapcsolható.

Kolumbán-Antal József: SZÉKELY HONFOGLALÁS avagy MIKOR KÖLTÖZHETTEK A SZÉKELYEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBE?
(Litera-Veres , Székelyudvarhely 2008)

Székely solymárok

Székely solymárok

Különleges rendet alkottak a Székelyföldön az ún. solymárok, akiknek feladatuk volt sólyom madarak fogása, szelídítése s ennek fejében mentesíttettek a hadi szolgálattól és az adófizetéstől; illetőleg sólymokkal törlesztették közszolgálmányukat. Kellett a kedvelt sólyom-vadászathoz és a török Portára küldözgetett sólyomajándékokra. A Solymos, Sólyomkő helynevek, a Solymosi családnevek ennek az emlékei.

Erdészettörténeti közlemények 11. (1993)

A székely solymárok – Honnan a solymárok kivételes megbecsülése?

1602. március 28-an Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemtől a háromszéki gelencei solymárok teljes adómentességről szóló kiváltságot nyertek, mely a legrégebbi ismert solymárkiváltság a Székelyföldön /Bias P., 1914. 6./

Amit a szultánok aranynál, ezüstnél többre becsültek, az jól betanított vadászsólyom volt. A jó szó mellett Erdély fejedelmeinek diplomatai ezért vittek magukkal a székelyek által betanított sólymokat, melyekről Bíró Vencel, Erdély ismert történésze 1926-ban, a Pásztortűzben az alábbi, szívből jövő, elismerő sorokat írta: “Ma egysorban áll egyéb ragadozó madarakkal. Régebben azonban a sólyom tekintélynek örvendett, mivel az emberek szórakoztatásában jelentékeny szerephez jutott. Vadásztárs volt ö is, mint manapság a vadászkutya [ . . . ] ” /Biro V., 1926./.

Bethlen Gábor Kolozsvart, 1610. július 6-an kelt levele, melyet Hadnagy András csíki alkapitánynak írt, egyik bizonyítéka a fentiekben leírtaknak: “Az Sólymokat Kegyelmed mind Csíkbol, Gyergyóból, Kászonból, valahol mi lészen, igen jó gondviselés alatt indítsa ki, egy bizonyos meghitt embert hagyjon az solymászok előtt, kinek meghagyjad, uram,
hogy én hozzám hozzak vagy Fejérváratt lennék, vagy Dévan, meg ne hagyjak éhezni őket. Jól tartsak az úton, erre Kegyelmednek mindjárt gondja első legyen.” /Bethlen G., Lev. 1980/1610. 32/.

A solymárok száma a nemzeti fejedelmek alatt fokozatosan nőtt 1614-ben az egész Szekelyföldön csak 27 solymár volt, mig 1701-ben egyedül Sofalván 58 /Bias I., 1914. 7./. A Székely Oklevéltár VII. kötetében felsorolt jegyzek szerint Engi Marton, Hideg Miklós és Albert Janos 4-4 ökörrel szerepeltek, 11-en pedig “semmisek”, azaz ökör nélküliek voltak /92./. Mindez igazolja az egyazon kiváltságos rétegen belül is kialakult vagyon szerinti differencialódas.

A kiváltságokban való meghagyás

Az 1699-ben kelt Lipót-féle oklevél alapján az erdélyi főkormanyszék a csíki es gyergyói solymárok régi kiváltságait megerősíti /SzO VII. 39./. Egy évvel később, 1700-ban az udvarhelyszéki solymárok is eddigi kivételes jogaikban megerősítettenek /SzO IV. 345./, kik meg 1758-ban is élveztek különleges helyzetüket: hasonlóan a nemesekkel, a falusi bíróság viselése es más közterhek alól mentesek voltak. /Orban B., 1868 I. 87./

Egyéb adatok a solymárságról

Kerecset a sólyom régi neve volt. Kerecsed, Keresed nevű helységek is solymároktól lakott helyek voltak /Biro V., 1926. 107./. “Karvalyokkal fürjezni” szinten divat volt, mit bizonyítanak Bornemissza Anna fejedelemasszony levelei is. /Radvanszki B., 1896.407./ “Hogy az karulyt oda adtad, am legyen, en is mar csak egyre szorultam, az sem fog semmit [. . . ] “olvashatjuk Apor Péter 1717-ben kelt sorait/Verses művei es levelei. 56./. Ölyveket Bethlen Miklós korábban is használták vadaszatra /Oneletiras I. k. 243./

Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes
Erdély székely fejedelme (Székelyudvarhely, 2007)

A Báthoryt követő erdélyi fejedelmek szükség szerint újból és újból megerősítették a székelyek szabadságjogait, utoljára I. Lipót osztrák császár 1690-ben, majd 1703-ban. A széki önkormányzat ebben az időben a közgyűlés (generalis congregatio), melyen a főembereken és a lófőken kívül jelen vannak az egyszerű katonarendű székelyek is. A gyűléseket általában a szék központi fekvésű helyén tartják, de nincs egy meghatározott, kialakult rendje a gyűlések helyének, ezek lehettek Marosszéken, Nyárádszeredában vagy Székely(Maros)vásárhelyen, Udvarhelyszéken, Udvarhelyen vagy Agyagfalván stb. A széki közgyűléseken az elöljárókat már nem a nemzetségi szervezet rendtartásain alapuló szabályok alapján nevezik ki, hanem választás útján. Önkormányzati alapokon szervezik meg a székely katonaságot is, ugyanis minden székely településen és széki szinten a katonaköteles családokat tízenként és százanként
egységbe csoportosítják. Külön feltüntetik a lovasokat és a gyalogos katonákat, bizonyos helyeken a solymárokat és a sóbányászokat is. A tízesek élén tizedesek, a századok élén hadnagyok állnak. A hadfelszerelés és a gyakorlatozás céljaira általában évente egyszer hadi szemlét (lustra) tartanak, mely alkalommal név szerint felírják a megjelenteket, de a hiányzókat is. A székely lustrák értékes bizonyítékai az adott kor nemzeti, társadalmi összetételének is.
….
A székelyek nagy része Székely Mózes életében olyan szorosan kötődött a katonáskodáshoz, hogy azokat a székelyeket is nyilvántartották, akik ideiglenesen éppen nem fegyveres szolgálatot láttak el – sóvágók, solymárok, tanítók, kovácsok, számtartók stb. A székelyek népéről a már eddig is említett írókon kívül igen elismerő szavakkal emlékezett meg Giovan Antonio Gromo, a híres Sforza család leszármazottja, aki Szapolyai János uralkodása idején került Erdélybe, de ehhez hasonló szép szavakkal emlékezik meg a mantovai születésű Antonio Possevino is.

I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem idejéből számos adat van a sófalvi sóbányáról. Mindjárt uralkodásának elején az 1664. évi január 31. és február 24. között tartott nagysinki országgyűlésen az alábbi törvényt fogadják el többek között: „Artikulus XXVIII.” „…A székelységen levő jószágos nemes ember adjon capitatim [fejenként] ember tall.1… Az székelységen levő jobbágy, kik marhások, három ember tall.1. Marhátlan öt egy tall.1. Az várasokan lakó személyek, kik kapuszám után nem contribualnak [adóznak], az mesterlegenyekkel együtt capitatim flor. 1. Ide értvén az aknás helyeken lévő minden rendeket, nem excipialvan az vendég sóvágókat is, az kik ez hazán kívül nemzetek.”… „Az sófalvi kamaraispán tall. 25.”… „A két oláhfalviak és zetelakiak capitatim adózzanak mint az egyházhelyű székely atyánkfiai az solymárokkal együtt.”

Képek: erdo-mezo.hu

Biás István, ifj. A székely solymárok. Marosvásárhely. 1914. Révész. 16 l. (Klny. a Marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság

Demény Lajos: Székelyföldi solymárok és solymászat a fejedelem kori Erdélyben. – In: Limes : tudományos szemle, ISSN 0238-9266, 2004. (17. évf.), 2. sz., 97-104. p.

VII. Debreceni Székely Nap – 2021. szeptember 11.

VII. Debreceni Székely Nap – 2021. szeptember 11.

DESZ24 udvar – Debrecen, Batthyány u. 24.

Műsorterv! A változtatás jogát fenntartjuk!

A rendezvény célja a székelység kulturális értékeinek és jelenkori kihívásainak bemutatása. Éppen ezért a vallási, irodalmi, zenei, gasztronómiai, művelődéstörténeti programok és a civil kezdeményezések bemutatása mellett, nem lehet megkerülni a székelyföldi területi önrendelkezés kérdését sem. Meggyőződésünk, hogy a székelyek – és más kisebbségi sorban élő magyar közösségek – autonómiája össznemzeti érdek, kiemelt jelentőségű a magyarság jövőjét illetően.

A rendezvényre a belépés ingyenes! 2.000.-Ft-os támogatói jegy vásárlásával a Székely Nemzeti Tanács munkáját segítheti! A támogatói jegyek tombolaként is szolgálnak, tombolanyeremények:

– 5 db EJKE- ajándékcsomag (Erdély-társasjáték, könyvek, póló, hűtőmágnes stb.)

– A Borostyán Produkció felajánlásai: 3 pár fülbevaló; borok; színházi belépők

– Parajdi Só ajándékcsomag

A helyszín megközelítése
Erdély társasjáték – pályázat

Erdély társasjáték – pályázat

Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület pályázatot hirdet erdélyi egyházközségeknek, egyesületeknek, kluboknak, egyéb szabadidős, kulturális tevékenységet végző társulatoknak.

Pályázni az egyesület által tervezett és kiadott Erdély – ismeretterjesztő, ismeretbővítő társasjátékra lehet, melyet a sikeresen pályázók részére ingyenesen juttatunk el, indokolt esetben 2 darabot.

Az akció során pályázható társasjátékok darabszáma: 30.

A pályázatnak tartalmaznia kell:

  • a pályázó rövid (maximum 10 mondatos) bemutatását,
  • 3-5 db fényképet, mely valamelyik összejövetelen készült,
  • annak indokolását, hogy miért tartják fontosnak egy ilyen jellegű játék “megszerzését”,
  • annak leírását, hogy milyen formában képzelik el a tagság hozzáférését a játékhoz.

A pályázatokat folyamatosan lehet benyújtani az erdelytarsasjatek@gmail.com e-mail címre.

Debrecen, 2021.06.16.

EJKE

Pályázati felhívás

Pályázati felhívás

Itt én kevertem színt a virágoknak,
s ezek a felhőlépő sziklák az én álmaim;
mikor nagyot nevettem, eltanulta a hegyipatak;
ha elfáradtam, pázsiton terítettem szét,
teremni tanítottam a földet,
suttogni az esőt,
békére az embereket.
Ez a táj ébredő öntudattal
enyémnek vallja magát.

Szilágyi Domokos: Szülőföld

Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület (EJKE) versíró pályázatot hirdet a 2021-2022-es tanévben 7-8. osztályos erdélyi, partiumi, bánsági diákok számára. Nézz szét szülővárosodban, szülőfaludban, és fogalmazd meg versben: mit jelent számodra, miért jó ott élni, miért jó oda visszamenni, miről ismerik meg, akik nem jártak még ott, mit ajánlanál figyelmükbe?

A pályaműveket (maximum 2 vers, egyenként 25 sornál nem hosszabb)  és egy fényképes bemutatkozást (név, postacím, e-mail cím, születési dátum, iskola, segítő tanár) word formátumban, 2021. október 31-i beküldési határidővel várjuk a verspalyazatazenerdelyem2021@gmail.com e-mail címre, a Subject/Tárgy rovatban ezzel a jeligével: „Az én Erdélyem!”

A pályázat díjai:

  1. helyezett:   80 000 forint
  2. helyezett:   70 000 forint
  3. helyezett:   50 000 forint

értékű tanszervásárlási utalvány1. Az első három helyezett iskoláját 2-2 db Erdély – ismeretterjesztő, ismeretbővítő társasjátékkal ajándékozzuk meg.

A zsűri tagjai: Farkas Kinga (magyartanár, a Cimbora főszerkesztője), Zsidó Annamária (magyartanár, Nagygalambfalva), Lövétei Lázár László (költő, műfordító, a Cimbora szerkesztője), Szonda Szabolcs (költő, műfordító, a Cimbora szerkesztője), Csíki András (költő, az EJKE elnöke).

Eredményhirdetés: online formában 2021. november 20-án szombaton a https://www.facebook.com/cimbora.net és a https://www.facebook.com/ERDELYTJAROK oldalakon.

Amennyiben elegendő számú pályamű érkezik (minimálisan: 50), és a szerkesztők azt kellően színvonalas anyagnak értékelik, a legjobb alkotásokból egy maximum 100 oldalas, fotókkal illusztrált könyvet jelentetünk meg. 

Szakmai partnerünk: Cimbora folyóirat (www.cimbora.net).

Partnerünk: a Nagygalambfalvi Általános Iskola (www.kanyadi.ro)

A pályázatot és egyesületünk működését támogatja: Miniszterelnökség, Nemzeti Együttműködési Alap, Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

1 a nyertesek az eredményhirdetést követően a www.patriapapir.hu vagy a www.pirex.hu oldalon összeállítják a tanszerek listáját a megállapított összegben, ezt követően az egyesület, a társasjátékokkal együtt eljuttatja azokat a megadott címre

A pályázati felhívás a Cimbora 2021. májusi-júniusi számában

Erdély-kvíz – NYEREMÉNYJÁTÉK 2021 MEGHOSSZABBÍTVA!

Erdély-kvíz – NYEREMÉNYJÁTÉK 2021 MEGHOSSZABBÍTVA!

Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület játékot hirdet 2021.05.07.-2021.07.31. között. Tedd próbára a tudásod az online Erdély-kvízzel és amennyiben 90% feletti eredményt érsz el (legalább 33 pont a 36-ból) esélyed van megnyerni az EJKE három nyereménycsomagjának egyikét. A nyereményjátékban való részvételhez küldd el a játék végén megjelenő pontszámodat képernyőkép formájában az erdelytarsasjatek@gmail.com e-mail címre, 2021.07.31. éjfélig.  A sorsolásra legalább tíz, érvényes regisztráló esetén, 2021.augusztus 7-én kerül sor, eredményhirdetés az egyesület facebook oldalán.

Az Erdély-kvíz elérhetősége: http://ejke.hu/erdely-kviz/

A nyereménycsomag tartalma:

Erdély – ismeretbővítő, ismeretterjesztő társasjáték

Hover Zsolt – Erdélyi trónharc (történelmi kalandregény)

Solmaz Kamuran – Magyar – Az első török nyomda magyar megalapítójának kalandos élete – Egy magyar származású magas rangú szultáni tiszt kalandos élete

Kiss Székely Zoltán – Az anyanyelv keresztje (verses könyv)

Csíki András – Erdélyi dallam (verses könyv)

EJKE – Irány Erdély! hűtőmágnes   

                                                                            EJKE

Székely Autonómia Napja 2020, Debrecen

Székely Autonómia Napja 2020, Debrecen

“…beszélhetünk bármennyit múltunkról, emlékezhetünk hetente a szabadságról, de ha elhanyagoljuk Istent, ha nem ápoljuk vele a jó, gyermek-atya kapcsolatot, ha megfeledkezünk nemzetünk részeinek szabadságáról, akkor igaziból nem vagyunk részesei a szabadságnak. Egyszerű oknál fogva, mert ahol az Úr Lelke, ott a szabadság” Pap Gy. László unitárius pap, Debrecen

Bereck és Lemhény között

Összhangban a Székely Nemzeti Tanács 2020. október 11-én kelt felhívásával, kérjük a nagyvilág, keresztény, magyar gyülekezeteit, hogy október utolsó vasárnapján közösen imádkozzanak, imádkozzunk a székely szabadságért, Székelyföld területi önrendelkezésének minél előbbi megvalósulásáért.

Fogytán az időnk, ármány, álszentség, hazugság, önzés, rosszindulat, düh vesz körbe és nekünk magasra kell emelni az égszínkék-arany zászlót és kitartásunkról, elkötelezettségünkről állandóan bizonyosságot kell tennünk. A területi autonómiának – mint megoldásnak – nincsen alternatívája, nélküle pedig az egyre gyorsuló porladás lesz e sokra hivatott nemzetrésznek a jövője. Térjünk magunkhoz, ébredjünk fel, segítsünk magunkon és kérjük az Isten segítségét is: csak közösségi összefogással és keresztény hittel felvértezve vívhatjuk ki valódi szabadságunkat.

https://www.sznt.org/hu/10-hu/hirek/1379-felhivas-szekelyfoeld-oenkormanyzataihoz

https://www.sznt.org/hu/10-hu/hirek/1382-nehez-koeruelmenyek-koezoett-de-megis-megtartjuk-szekelyfoeld-autonomiajanak-napjat

Debrecen, 2020.10.22.


Csíki András
elnök
www.ejke.hu

error

Tekintsd meg facebook oldalunkat!