Bekecsalja Ház, Nyárádselye

Bekecsalja Ház, Nyárádselye

Az eddigi legfontosabb tervünk a Bekecsalja Ház megépítése Nyárádselyében, kérünk mindenkit, hogy segítsen a megvalósításban: pl. azzal, hogy téglajegyet vásárol!

A 14 éve működő kulturális egyesületünk, önerőből, 2022-ben ingatlant vásárolt a székelyföldi viszonylatban is nagyon különleges településen, Nyárádselyén, a Bekecs-hegy lábánál. A telken álló 80 m2-es régi házat sajnos nem tudtuk megmenteni, s most szeretnénk „újraépíteni”. A házat közösségi, kulturális célokra fogjuk használni, ahol bemutatjuk a település történetét és kulturális jelentőségét, valamint információs pontként segítjük a Bekecsre, Bekecsaljára érkezőket.

Vásárolj téglajegyet s Te is részese leszel egy jó ügynek! Köszönjük, ha cselekszel! Csak kattints a linkre:

https://www.paypal.com/donate/?hosted_button_id=PM7D99Q3UXF5S

A cégek által nyújtott támogatás költségként elszámolható és még adókedvezmény is jár utána – TAO!)

Támogatni az alábbi számlaszámon tudják az EJKE nyárádselyei programját:

EJKE

MBH Bank 10103434-04682700-01003005

SWIFT KÓD: BUDAHUHB

IBAN: HU05 101034340468270001003005

MEGJEGYZÉS: Selye

Kis összegű támogatással is segíthetsz!

Cégek az adományt igazolásunk alapján elszámolhatják költségként és társasági adó kedvezményt érvényesíthetnek utána!

Bestiarium Hungaricum – Könyvbemutató

Bestiarium Hungaricum – Könyvbemutató

Az EJKE bemutatja:

Csodaszarvas, turul, bányarém, markoláb, garabonciás vagy prikulics. Ikonikus alakok a magyar mese- és mondavilágból vagy azokból a rémtörténetekből, amelyekkel dédszüleink ijesztgették a rosszalkodó gyerekeket.

Ezeket a lényeket gyűjti össze a Bestiarium Hungaricum, amely első ízben kísérli meg áttekinteni a magyar népi kultúra vonatkozó hagyományait, bemutatva annak legjellemzőbb szegmenseit. Az album 31 fejezete megannyi külön világ, sajátos, hiedelmekkel átszőtt népköltészeti univerzum.

A magyar hiedelemvilág lényeit Németh Gyula színes grafikái, P. Szathmáry István fekete-fehér linómetszetei és Magyar Zoltán néprajzi és kultúrtörténeti leírásai jelenítik meg. A Bestiarium Hungaricum e két kulturális közelítés: kép és szöveg szimbiózisa által válik igazán különlegessé.

2024. október 12. szombat 16:00
Debrecen, kofFAIR Kulturális Vásár

Székely Est – Azt keressétek, ami összeköt! 2023.október 20.

Székely Est – Azt keressétek, ami összeköt! 2023.október 20.

Hatvan utca 24., Unitárius templom 
2023. október 20. 17.00

17.00 Köszöntő

17.10 Papp István színművész (székely próza és székely költők versei)

17.30 A Hajdú Táncegyüttes táncosai

17.40 Könyvbemutató
– Összetartozásunk jelképe is Farkaslaka
– Hadnagy Jolánnal Némethy-Szilágyi Norbert beszélget

18.40 Bárdosi Ildikó, népdalénekes és Molnár Miklós népzenész: székely dallamok

19.00 A Hajdú Táncegyüttes táncosai

19.15 Könyvvásárlási lehetőség, dedikálás, beszélgetés

Kérjük, lehetőség szerint, jelezzék részvételi szándékukat a közösségi oldalon létrehozott eseménynél!

Esemény: https://fb.me/e/179MLRA6p

www.ejke.hu

Bizony, nem egyedülvalók vagyunk, hanem valamiféle szerves egységhez tartozunk:… egy családhoz, melynek a nyelvén szólunk. Ennek a családnak országföldje van…
Halottai vannak, kiknek a neve nem „számadat”, hanem csillagok a föld alatti égen.
Élő népe van, mely munkával és az erkölcsi érzék örökségével keresi a boldogulás útját;
és álmai vannak, amelyek nem a „zsiványoké”, …hanem a jövendőé.”

Tamási Áron

Beszámoló: https://www.haon.hu/helyi-kozelet/2023/10/szekely-est-debrecenben-fotokkal-videoval

SZÉKELY EST – 2023. február 10. 18.00

SZÉKELY EST – 2023. február 10. 18.00

Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület 2023. február 10-én 18.00 órától tartja Székely Estjét, melynek keretében bemutatjuk a „Székelyföld 1000 arca – Székelyföld emberét, életét, történetét bemutató portréfilmsorozat” alapján kiadott könyvet. A bemutatón debreceni művészek is részt vesznek: Bárdosi Ildikó népdalénekes, Molnár Miklós népzenész, Papp István színművész, a Hajdú Táncegyüttes táncosai. Az est házigazdája: Némethy-Szilágyi Norbert. Segítségünkre lesz a Halápon a Gyermekekért Közhasznú Egyesület!

Helyszín:

DELTA MOZI – DEMKI ÚJKERTI KÖZÖSSÉGI HÁZ (4032 Debrecen, Jerikó u. 17-19.) https://demki.hu/egysegek/demki-ujkerti-kozossegi-haz/

A belépés ingyenes! Akik megtisztelik az Estet nyerhetnek is: 10 résztvevőnként 1 db Erdély-ismereti kártyajátékot sorsolunk ki!

„Erdővidéken élő, Erdővidék és Székelyföld kultúrájának digitalizálásával, múltjának és jelenének megörökítésével foglalkozó fiatal filmesek vagyunk. Tíz évvel ezelőtt induló, és egyre termékenyebbé váló, filmes tevékenységünk a térség fentebb említett – tájak, falvak, közösségek és egyének formálta – jellegzetességeit kívánta/kívánja feltérképezni és az utókor számára átörökíteni.

Az eddigi legnagyobb népszerűségnek örvendő munkánk az Erdővidék 100 arca című sorozat, amelyből már 32 rész elkészült. Ez mellett egy újonnan indult oldalon és csatornán Székelyföld minden sarkából szeretnénk megörökíteni és továbbadni a még élő örökségeinket. Az Erdővidék 100 arca sorozat egyik részével, a 102 éves Kolumbán Juliska néniről szóló kisfilmmel, elnyertük a Kulturális Filmek Fesztiváljának fődíját, valamint megszereztük a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága által a Nemzeti Összetartozás Napja és a Trianon 100. évfordulója alkalmából fiatalok számára meghirdetett Milyen jó, hogy itt vagyunk című videópályázat első díját is.” https://www.facebook.com/szekelyfold1000arca

„Fától fáig, verstől versig” országos Kányádi Sándor versmondóverseny

„Fától fáig, verstől versig” országos Kányádi Sándor versmondóverseny

Egyesületünk idén is díjazta a „Fától fáig, verstől versig” országos Kányádi Sándor versmondóverseny kategóriagyőzteseit! Gratulálunk! Nem csak a díjazottak videóit érdemes megnézni! A 11 kategória nyertese, a Kányádi idézet után, ebből a bejegyzésből „indítva” is meghallgatható!

A vers az, amit mondani kell. (Kányádi Sándor)

Ezt válaszolta egyik találkozón egy falusi kisiskolás, amikor a tanítója sugallta kérdést, melynek veleje az lett volna, hogy mi a vers, ijedtemben – mint a háborús történetek katonája a még föl nem robbant gránátot -, ijedtemben visszadobtam:Hát te mondd meg, szerinted: mi a vers? A vers az – kapaszkodott tekintetembe bátorításért -, amit mondani kell.
Derültség tarajlott végig a termen. Csak mi ketten álltunk megilletődve.
Ő egy kicsit a bumerángtól szabadulás könnyebbségével, s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki. Én meg annak a súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejdítek, hiszek s el-elmondok, ha nem is ilyen egyszerűen.
A vers az, amit mondani kell.
Mintha valami távoli, az idők kezdetétől hirtelen ideért fuvallat legyintett volna meg.
Mintha Homérosz riadt volna föl bóbiskolásából, s nyitotta volna rám fénnyel teli világtalan szemét.
Mintha a Gutenberg óta könyvbe száműzött versek, poémák egyszerre mind hazaszabadultak, pódiumra, képernyőre álltak volna, hangszalagon masírozva vagy hanglemezek körmeneteiben énekeltek volna.
Mintha Petőfi Sándor ült volna be közénk.
A vers az, amit mondani kell.

Fedezd fel Erdélyt!- A VÍZ (Vizek-Ízek-Zenék) Terápiafesztivál 2022 programjában

Fedezd fel Erdélyt!- A VÍZ (Vizek-Ízek-Zenék) Terápiafesztivál 2022 programjában

Jártál már Erdélyben, készülsz menni vagy csak kíváncsi vagy, hogy mit mond egy erdélyi ember a szülőföldjéről? Akkor gyere, kérdezz, beszélgessünk egy jót! A helyszínen kipróbálhatod az Erdély -ismereti társajátékot is!

Nyereményjátékkal is készülünk: 10 kérdéses kvíz – a kitöltők között 3 db Erdély- kvízkártyát sorsolunk ki!

2022. ÁPRILIS 23., SZOMBAT, 14:30

EJKE-estek 2021/2022

EJKE-estek 2021/2022

I.

2021. szeptember 19., 19.00

DESz24-udvar, Batthyány u.24.

Csinszka

Ady utolsó szerelme Boncza Berta, aki zsenge, 20 éves kora ellenére,  vagy éppen ezért nagyon mély
benyomást tett a jóval idősebb Adyra.  1914-es találkozásukat levelezés előzte meg, és végül egy évvel később  házasság lett belőle, amihez az Ady-versekben “Csinszkának” becézett  lány apja nem adta beleegyezését. Verseiben Csinszkának nevezte Bertát.  Élete végéig vigyázza, majd ápolja a négyévnyi házasság után szélütést kapott Adyt. 

Mészáros Ibolya egyéni előadása

 

II.

2021. október 24., 16.00

Hatvan utca 24.

Trianoni harangok

Az előadás a trianoni életérzésről, az egyéni és közösségi tragédiáról szól, és a reményről, hogy a nemzet és a magyar Haza volt, van és lesz, örökkön örökké, „még ha leszakad az Ég is”. A Trianoni harangok a művésznő egyik írása, melyet 2010-ben írt, Édesapja halálára és amely a sepsiszentgyörgyi író, Kisgyörgy Zoltán Harangos-könyvében is megjelent, és még sok folyóiratban is.Meister Éva színművésznő az erdélyi Olthévízen született. Édesapja egy dél-erdélyi, elmagyarosodott szász és egy magyar kisiparos családból származik, orvos volt. Tőle örökölte az emberek iránti empátiát, szeretetet. Édesanyja primor székely család – a Marosvásárhelyen kivégzett Székely Vértanú, Gálffy Mihály leszármazottja. Pedagógus volt. Tőle örökölte a székely virtust, a szókimondást és a konokságot. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színháznak tíz évig volt sokat foglalkoztatott tagja, és a közönség által kedvelt művésze. Magyarországra menekült 1987-ben. Azóta szabadfoglalkozású színművészként dolgozik, intézmény és támogatottság nélkül. A hite a támasza.

Meister Éva, színművésznő egyéni előadása

 

III.

2021. december 17., 19.00

Frida Kávéház Debrecen

Magyar zászlóval a világ tetején – Varga Csaba

Varga Csaba az egyik legsikeresebb magyar hegymászó előadása Debrecenben. A videós élménybeszámoló Csaba narrálásával és közönségtalálkozóval egészül ki. A rendezvény során megvásárolható lesz a Csaba által készített képekből összeállított falinaptár, melyet a helyszínen dedikál. Belépők elővételben: 500 Ft-os áron csak korlátozott számban (50 fő erejéig) rendelhetők CSAK e-mailben. office@borostyanprodukcio.hu Iskolájukat képviselő pedagógusok számára a belépés díjtalan de szintén regisztrációhoz kötött.
 
IV.
 
2021.december 22., 19.00
 
Frida Kávéház Debrecen
 
Csinszka 80. Mészáros Ibolya estje
 
Ady Endre és Boncza Berta szerelmét megismerkedését és szerelmét bemutató egyéni előadás.
Jegyek korlátozott számban 500 Ft-os áron csak elővételben kaphatók CSAK e-mailben. Iskolájukat képviselő pedagógusok számára a belépés díjtalan, viszont szintén regisztrációhoz kötött. Regisztráció e-mailben: office@borostyanprodukcio.hu
 
V.
 
2022. március 17., 19.00
 
Frida Kávéház Debrecen
 
Ki vagyok én?
Rendhagyó irodalomóra és/vagy stúdióelőadás egy kávézóban.
 
„Ki vagyok én? nem mondom meg; Ha megmondom: rám ismernek…”
Apja neve? Petrovics István Anyja neve? Hrúz Mária Született? Kiskőrösön az Úr 1823.-dik évének első napján. Miért akar színész lenni? „Közéjük állni és elmenni vélök, El, habár apámnak átka, Anyámnak könnyűi lesznek útitársam, Csakhogy szabad, csakhogy független legyek!”
 
Az előadás Rónai színész alias Petőfi Sándor viszontagságait hivatott megjeleníteni 50 rövidke percben. Igaz történeteken alapuló de az igazságtól elrugaszkodott formában megjelenített, vidám hangulatú, korhatár nélküli páros produkció.

Összeállította és színpadra vagy egyéb kissebb-nagyobb játszó térre álmodta: Némethy Zsuzsa és Bilibók Attila (Csíkszereda)
 
Rendhagyó irodalomóra és/vagy stúdióelőadás egy kávézóban. Nevesítve: Frida kávézó. Ez a hely ad otthont Debrecenben a március 14 és 20 közötti miniturné helyi állomásának. A sorozat települései között van a partiumi Tasnád, Szatmárnémeti, Csanálos, Nagyvárad, Nagykároly, Börvely és az anyaországi Debrecen és Nagyhegyes is.
Az Erdélyt Járó Közhasznú Egyesület meghívására az előadás kedvezményes árú belépőkkel látogatható, egységesen 1000 Ft-os áron. (A megszokott kedvezmények viszont igénybe vehetők: csoportos kedvezmény, pedagógus kedvezmény vagy szociális kedvezmény, ha valaki nem tudja kifizetni a belépő árát). Helyek az office@borostyanprodukcio.hu e-mail címen foglalhatók és a helyszínen válthatók, de csak közvetlenül az előadás előtt.
 
 

A rendezvények nem jöhettek volna létre a NEA támogatása nélkül! Köszönjük!

 
 
 

 

Bihar és a székelyek

Bihar és a székelyek

A székelyek és a bihari bor? Még ha a bihari borhoz nincs is közünk nekünk székelyeknek, de ahhoz a vidékhez, ahol aztán Debrecen szőlőskertjében, az Érmelléken kitűnő borok születtek és születnek, ahhoz bizony van.

A Tiszától keletre élt az Árpád-korban a székelyek nagyobbik része. Bihar vidékén említi őket ANONYMUS a honfoglalás leírása során.
BÁLÁS Gábor: A székelyek nyomában. (Panoráma, Budapest, 1984)

A II. András által a szászoknak kiadott kiváltságlevél, az Andreanum (1224) említést tesz a székelyekről is, és mivel a szászok sok helyen a székelyek által kiürített területekre telepedtek le, általánosan elfogadott nézet, hogy 1224- re a székelyek többsége már a Székelyföld területén élt, de valószínűleg már 1150 körül. Tekintve, hogy a két időpont, 1217 és 1224 nagyon közel esik egymáshoz, azt kell feltételeznünk, hogy 1217-ben Bihar vidékén a várjobbágyok helyben maradtak, míg a közös szabadságot élvezők többsége már keletre költözött.

A geszta egyes vélemények szerint 1200 és 1210 között készült: ANONYMUS a nyugati krónikákon kívül feldolgozta a népi, az igricek énekeit, és természetesen felhasználta a kor történelmi ismereteit. Ez utóbbi információcsomag, a „kor történelmi ismerete” nagyon fontos, mert meghatározza a szerző fantáziájának határát. A gesztában sok kitalált, vagy időben nem odaillő dolog, esemény és személy van, de a köztudott dolgokat csakis a valóság szerint lehetett leírni, mivel ellenkező esetben a mű már megírásakor hitelét vesztette volna. A következőkben a székelyekkel kapcsolatos, a 13. század elején köztudott információkat hámozzuk ki a krónikából:

  1. A székelyek mára magyarok bejövetele előtt a Kárpát-medencében laktak.
  2. A székelyek részt vettek a honfoglalásban mint önként csatlakozott népelem.
  3. A székelyek Bihar vidékén éltek a 12. század végén és esetleg a 13. század elején. Bihar vidéke az Árpád-házi hercegek fennhatósága alatt állt.
  4. A székelyekben élt a hun eredet- és hagyomány-tudat: Attilához kapcsolódó eredettörténetüket általánosan hangoztatták.
    Az utolsó három állítás általánosan elfogadott, és más források is megerősítik.

Krónikásaink, akiknek állításait sok történész megkérdőjelezte, krónikáikban mindig szentelnek egy fejezetet a székelyek csatlakozásának. ANONYMUS 1200 körül úgy tudta, hogy a székelyek a bihari vidékeken csatlakoztak a magyarokhoz, és közösen vívták meg Bihar várát.

A kora Árpád-korban Magyarország területén sok helyen éltek székelyek. Nagyobbik részük a bihari részek vidékén élt, és nagyobb szervezeti egységben előnyös feltételekkel csatlakozott a honfoglaló magyarsághoz. Éppen számbeli és szervezeti erejüknek köszönhették, hogy különleges jogokat biztosíthattak maguknak. Kisebb csoportokban – szervezetten vagy szórványosan – az ország más területein is voltak székely közösségek.

Egy újabb mozzanat a székelyek történetében az Erdélybe való költözés, amely több lépcsőben is történhetett. Az első betelepítések a központi királyi hatalomnak a fekete magyarok ellenében történő megerősítése érdekében Gyulafehérvár környékére – a délerdélyi sepsi, kézdi, orbai székelyeket érintették, valamint a Bihar vidéki székelyek egy részét, akiket a Mezőségre irányítottak. Ez Szent Istvánhoz és/vagy Szent László királyhoz kapcsolható.

Kolumbán-Antal József: SZÉKELY HONFOGLALÁS avagy MIKOR KÖLTÖZHETTEK A SZÉKELYEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBE?
(Litera-Veres , Székelyudvarhely 2008)

Székely solymárok

Székely solymárok

Különleges rendet alkottak a Székelyföldön az ún. solymárok, akiknek feladatuk volt sólyom madarak fogása, szelídítése s ennek fejében mentesíttettek a hadi szolgálattól és az adófizetéstől; illetőleg sólymokkal törlesztették közszolgálmányukat. Kellett a kedvelt sólyom-vadászathoz és a török Portára küldözgetett sólyomajándékokra. A Solymos, Sólyomkő helynevek, a Solymosi családnevek ennek az emlékei.

Erdészettörténeti közlemények 11. (1993)

A székely solymárok – Honnan a solymárok kivételes megbecsülése?

1602. március 28-an Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemtől a háromszéki gelencei solymárok teljes adómentességről szóló kiváltságot nyertek, mely a legrégebbi ismert solymárkiváltság a Székelyföldön /Bias P., 1914. 6./

Amit a szultánok aranynál, ezüstnél többre becsültek, az jól betanított vadászsólyom volt. A jó szó mellett Erdély fejedelmeinek diplomatai ezért vittek magukkal a székelyek által betanított sólymokat, melyekről Bíró Vencel, Erdély ismert történésze 1926-ban, a Pásztortűzben az alábbi, szívből jövő, elismerő sorokat írta: “Ma egysorban áll egyéb ragadozó madarakkal. Régebben azonban a sólyom tekintélynek örvendett, mivel az emberek szórakoztatásában jelentékeny szerephez jutott. Vadásztárs volt ö is, mint manapság a vadászkutya [ . . . ] ” /Biro V., 1926./.

Bethlen Gábor Kolozsvart, 1610. július 6-an kelt levele, melyet Hadnagy András csíki alkapitánynak írt, egyik bizonyítéka a fentiekben leírtaknak: “Az Sólymokat Kegyelmed mind Csíkbol, Gyergyóból, Kászonból, valahol mi lészen, igen jó gondviselés alatt indítsa ki, egy bizonyos meghitt embert hagyjon az solymászok előtt, kinek meghagyjad, uram,
hogy én hozzám hozzak vagy Fejérváratt lennék, vagy Dévan, meg ne hagyjak éhezni őket. Jól tartsak az úton, erre Kegyelmednek mindjárt gondja első legyen.” /Bethlen G., Lev. 1980/1610. 32/.

A solymárok száma a nemzeti fejedelmek alatt fokozatosan nőtt 1614-ben az egész Szekelyföldön csak 27 solymár volt, mig 1701-ben egyedül Sofalván 58 /Bias I., 1914. 7./. A Székely Oklevéltár VII. kötetében felsorolt jegyzek szerint Engi Marton, Hideg Miklós és Albert Janos 4-4 ökörrel szerepeltek, 11-en pedig “semmisek”, azaz ökör nélküliek voltak /92./. Mindez igazolja az egyazon kiváltságos rétegen belül is kialakult vagyon szerinti differencialódas.

A kiváltságokban való meghagyás

Az 1699-ben kelt Lipót-féle oklevél alapján az erdélyi főkormanyszék a csíki es gyergyói solymárok régi kiváltságait megerősíti /SzO VII. 39./. Egy évvel később, 1700-ban az udvarhelyszéki solymárok is eddigi kivételes jogaikban megerősítettenek /SzO IV. 345./, kik meg 1758-ban is élveztek különleges helyzetüket: hasonlóan a nemesekkel, a falusi bíróság viselése es más közterhek alól mentesek voltak. /Orban B., 1868 I. 87./

Egyéb adatok a solymárságról

Kerecset a sólyom régi neve volt. Kerecsed, Keresed nevű helységek is solymároktól lakott helyek voltak /Biro V., 1926. 107./. “Karvalyokkal fürjezni” szinten divat volt, mit bizonyítanak Bornemissza Anna fejedelemasszony levelei is. /Radvanszki B., 1896.407./ “Hogy az karulyt oda adtad, am legyen, en is mar csak egyre szorultam, az sem fog semmit [. . . ] „olvashatjuk Apor Péter 1717-ben kelt sorait/Verses művei es levelei. 56./. Ölyveket Bethlen Miklós korábban is használták vadaszatra /Oneletiras I. k. 243./

Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes
Erdély székely fejedelme (Székelyudvarhely, 2007)

A Báthoryt követő erdélyi fejedelmek szükség szerint újból és újból megerősítették a székelyek szabadságjogait, utoljára I. Lipót osztrák császár 1690-ben, majd 1703-ban. A széki önkormányzat ebben az időben a közgyűlés (generalis congregatio), melyen a főembereken és a lófőken kívül jelen vannak az egyszerű katonarendű székelyek is. A gyűléseket általában a szék központi fekvésű helyén tartják, de nincs egy meghatározott, kialakult rendje a gyűlések helyének, ezek lehettek Marosszéken, Nyárádszeredában vagy Székely(Maros)vásárhelyen, Udvarhelyszéken, Udvarhelyen vagy Agyagfalván stb. A széki közgyűléseken az elöljárókat már nem a nemzetségi szervezet rendtartásain alapuló szabályok alapján nevezik ki, hanem választás útján. Önkormányzati alapokon szervezik meg a székely katonaságot is, ugyanis minden székely településen és széki szinten a katonaköteles családokat tízenként és százanként
egységbe csoportosítják. Külön feltüntetik a lovasokat és a gyalogos katonákat, bizonyos helyeken a solymárokat és a sóbányászokat is. A tízesek élén tizedesek, a századok élén hadnagyok állnak. A hadfelszerelés és a gyakorlatozás céljaira általában évente egyszer hadi szemlét (lustra) tartanak, mely alkalommal név szerint felírják a megjelenteket, de a hiányzókat is. A székely lustrák értékes bizonyítékai az adott kor nemzeti, társadalmi összetételének is.
….
A székelyek nagy része Székely Mózes életében olyan szorosan kötődött a katonáskodáshoz, hogy azokat a székelyeket is nyilvántartották, akik ideiglenesen éppen nem fegyveres szolgálatot láttak el – sóvágók, solymárok, tanítók, kovácsok, számtartók stb. A székelyek népéről a már eddig is említett írókon kívül igen elismerő szavakkal emlékezett meg Giovan Antonio Gromo, a híres Sforza család leszármazottja, aki Szapolyai János uralkodása idején került Erdélybe, de ehhez hasonló szép szavakkal emlékezik meg a mantovai születésű Antonio Possevino is.

I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem idejéből számos adat van a sófalvi sóbányáról. Mindjárt uralkodásának elején az 1664. évi január 31. és február 24. között tartott nagysinki országgyűlésen az alábbi törvényt fogadják el többek között: „Artikulus XXVIII.” „…A székelységen levő jószágos nemes ember adjon capitatim [fejenként] ember tall.1… Az székelységen levő jobbágy, kik marhások, három ember tall.1. Marhátlan öt egy tall.1. Az várasokan lakó személyek, kik kapuszám után nem contribualnak [adóznak], az mesterlegenyekkel együtt capitatim flor. 1. Ide értvén az aknás helyeken lévő minden rendeket, nem excipialvan az vendég sóvágókat is, az kik ez hazán kívül nemzetek.”… „Az sófalvi kamaraispán tall. 25.”… „A két oláhfalviak és zetelakiak capitatim adózzanak mint az egyházhelyű székely atyánkfiai az solymárokkal együtt.”

Képek: erdo-mezo.hu

Biás István, ifj. A székely solymárok. Marosvásárhely. 1914. Révész. 16 l. (Klny. a Marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság

Demény Lajos: Székelyföldi solymárok és solymászat a fejedelem kori Erdélyben. – In: Limes : tudományos szemle, ISSN 0238-9266, 2004. (17. évf.), 2. sz., 97-104. p.

error

Tekintsd meg facebook oldalunkat!