Kedves Erdélyből, Székelyföldről áttelepült Debreceniek! Kedves Erdélyt és Székelyföldet szerető Debreceniek!
Rohanunk, persze rohanunk és gyűrjük a hétköznapokat, de hogy évente 2-3 órájuk, órátok nincs összejönni ITT Debrecenben, azt nagyon nehezen lehet megérteni… Évek óta próbálkozunk, civil szervezetként, erőn felül. Fontosabbnál fontosabb témák vannak, melyeket meg kellene beszélnünk, melyekkel kapcsolatban segítő kezet kellene nyújtanunk, a magyar kultúra, a magyar élet bástyái omlanak Erdélyben és a szórvány után a tömbmagyarság végnapjai következnek, még akkor is, ha nyilvánvaló túlzás napokban mérni a hátra lévő időt. Székelyföld területi autonómiája nélkül nem megalázni, hanem felszántani fognak temetőket, Székelyföld területi autonómiája nélkül a Székelyföld határain kívül élő erdélyi magyarság is sokkalta kiszolgáltatottabb helyzetben van. Mi idén is megtartottuk, immáron hatodik alkalommal a Debreceni Székely Napot és akik megtisztelték a rendezvényt (most, vagy a korábbi években) gondolom megerősítenének engem és hasonlóképpen nyilatkoznának: színvonalas műsort láthattak és nagyon értékes embereket ismerhettek meg. Megismétlem ezen a helyen is, amit a megnyitón mondtam volt. „Szóval a székely-kérdés. Nehéz a helyzetünk, mert a sok rokonszenvező, nagyon sokféleképpen látja a helyzetet, nem csupán a válaszokat, de a kérdést is másképp teszik fel. Mi egyszerűsítünk: álláspontunk szerint Székelyföld területi önrendelkezése nélkül nincsen székely jövő, területi autonómia nélkül a szórvány pusztulása után a tömbmagyarság eróziója következik éppen ezért ebben a témában a legaktuálisabb kihívás a nemzeti régiók témájában született petíció.”
A Székely Nemzeti Tanács hat éven keresztül pereskedett és fáradtságot nem ismerve küzdötte le az Európai Unió jogi akadályait, azért, hogy lehetősége legyen aláírást gyűjteni annak érdekében, hogy az Unió területén fekvő sajátos jellegzetességekkel bíró régiókat ne lehessen „darabokra szedni” a fejlődés, a fejlesztés, a kohéziós politika álcája alatt. Az autonómiamozgalom hatalmas lépést tenne előre, ha a sikeres polgári kezdeményezés eredményeképpen az Unióban jogszabály születne a nemzeti régiók „védettségéről”. Ezt kellene segíteni egy támogató aláírással: tíz másodperc, online felület (https://eci.ec.europa.eu/010/public/#/initiative). Ezzel párhuzamosan arra is nagyon kellene figyelnünk, hogy az Unió területén élő, más nemzetiségű ismerőseinket, barátainkat is buzdítsuk az aláírásra, mert nem elég pusztán nekünk, magyaroknak támogatni a kezdeményezést.
Még két rövid gondolat az ismét és mindig távol maradóknak! Dévai Nagy Kamilla és Meister Éva Kányádi-estjét minden irodalomkedvelő sajnálhatja, hogy elmulasztotta, nem tudom, hogy mostanában lesz-e hasonló színvonalú irodalmi műsor a cívis városban. A Kóbor című dokumentumfilmmel kapcsolatban: tekintettel arra, hogy egy egykor erős, református település pusztulását örökítette meg Ferkó Zoltán, úgy gondoltam sokkalta nagyobb lesz az érdeklődés, ITT Debrecenben.
Csíki András
www.ejke.hu
