Browsed by
Kategória: Egyéb

Erdélyi vallásbéke, 450 – beszámoló

Erdélyi vallásbéke, 450 – beszámoló

Megnyitó beszéd

Tisztelt Jelenlevők, Kedves Vendégeink!

A Debreceni Unitárius Egyházközség gondnokaként és az Erdélyt Járók Közhasznú  Egyesület elnökeként köszöntöm Önöket.

Páskándi Géza a Vendégség című, Dávid Ferenc utolsó napjairól szóló kitűnő drámájába a következő szavakat adja főhőse szájába:

„Vendég voltál – a tudatomban. Én is vendég voltam a tiédben. És mindketten vendégek – Isten tudatában. Egyetlen vendégségünk ez.” Az idézet kulcsfogalma a TUDAT, az agy legmagasabb rendű és kizárólag az emberre jellemző funkciója, mely által képesek vagyunk észlelni a létünkkel kapcsolatos jelenségeket. Észleljük hát a teret és időt, amiben élünk és munkálkodunk, minél pontosabb ez az észlelés, annál többet tudunk tenni nemzetünkért, közösségünkért, családunkért, magunkért. A 16. században is, a megszülető Erdélyi Fejedelemség idején is a pontos észlelés és helyzetértékelés vezetett sikerre, amikor is Erdélynek köszönhetően a magyar kulturális fejlődés nem szakadt meg és máig ható eredményeket mutattak fel nagy formátumú emberek, akik példaképként szolgálhatnak napjainkban is. Sok felöl közelíthetők meg az 1566-1571 között született erdélyi vallási törvények. Azt azonban botorság lenne nem megünnepelni, nem kihangsúlyozni, hogy Európa egy kis szegletében, két nagyhatalom szorításában 1568-ban négy vallást ismernek el a tolerancia jegyében, bízva abban, hogy a béke és a fejlődés kéz a kézben jár. Hogy milyen körülmények között került sor a vallásbéke kihirdetésére, kik a történések kulcsszereplői és milyen üzenete van a ma embere számára erről az utánam szólók beszélni fognak. Én kívánom Önöknek, hogy élvezzék a most következő előadásokat, legyen ez egy élményekkel teli Vendégség.

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük Kardos József, Fekete Levente és Pap Gy. László tiszteleteseknek a lélekemelő előadásokat, Fekete Kincsőnek és Fekete Hunornak a csodálatos citerazenét és dalokat, Pap Margit tiszteletes asszonynak a rengeteg gondoskodást, Vámosi Róbertnek a finom falatokat. Nagy köszönettel tartozunk Papné Tóth Zsuzsannának, Pap Blanka Zoénak, Vámosi Emíliának, Egryné Líviának, Tóth Bélának, Csíki Sárának. Köszönjük, hogy megtiszteltek minket a nagyajtai, nagyváradi és kocsordi gyülekezet tagjai. Köszönjük azoknak, akik – bár más-más felekezethez tartoznak – fejet hajtottak egy világtörténelmi jelentőségű esemény emléke előtt. Sajnálom, hogy a média közömbös volt az ünnepséggel kapcsolatban. Végül üzenet egynémelyeknek. „Csak kétféle ember létezik a világon: amelyik beszél és amelyik cselekszik. A legtöbbje csak beszél, nem tesz mást, csak beszél. De ha összevetjük tudjuk, aki cselekszik, az változtatja meg a világot, és aki ezt teszi, rajtunk is változtat. Ők azok, akiket nem felejtünk el! Te melyik vagy? Aki folyton csak beszél, vagy aki a sarkára áll és cselekszik? ” (Egy jelentéktelen filmből)

Csíki András

EJKE-elnök

Erdélyi vallásbéke, 450 éve – ünnepi előadások

Erdélyi vallásbéke, 450 éve – ünnepi előadások

Egyesületünk támogatja a Debreceni Unitárius Egyházközség szeptember 15-i rendezvényét, melyen ünnepi előadások keretében emlékezünk meg az erdélyi vallásbéke 450. évfordulójáról. A belépés ingyenes, felekezeti hovatartozás nélkül mindenkit szeretettel várunk.

A rendezvény programja(9.00-12.00):

Megnyitó
Ima – Fekete levente lelkész
Előadások:
– Kardos József nagyváradi unitárius lelkész: Történelmi kontextus: Erdély és Európa a 16. században
– Pap Gy. László debreceni unitárius lelkész: Vallástörténeti jelentőség: Dávid Ferenc alakja
– Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkész: Unitárius főbb hitelvek: A gondviselés
Citerazene a nagyajtaiak előadásában
Emléktábla avatása, festmény leleplezése
Himnusz, Székely Himnusz.

 

Az (el)képzelt Erdély!

Az (el)képzelt Erdély!

Az EJKE vezetőjeként először 2014-ben a Debrecenben rendezett Civilek Erdélyért Határok Nélkül konferencia keretében tettem kísérletet a következő megválaszolására: hogy jelenik meg az erdélyi (magyar) ember az anyaországi magyarok képzeletében? Kapcsolódó kérdés: mit is jelent, hogy a nemzet egy elképzelt közösség, hogy működik az elképzelés? Azóta többször, több helyen tartottam előadást a témában, most úgy döntöttem közkinccsé teszem az előadás diasorát. Az előadás filmvetítésekkel, hanganyagokkal tekinthető teljesnek! Kérem, hogy, aki fel akarja használni jelezze!

(EL)KÉPZELT ERDÉLY előadás

Csíki András

 

Nagy Erdély-kvíz, 2018

Nagy Erdély-kvíz, 2018

Erdély kvíz

Fedezd fel Erdélyt társasjáték formájában is! Tedd próbára a saját és a barátaid tudását! Szerezz új ismereteket! 

Addig is kedvcsinálóként játssz egyet az online kvízzel! 

Hosszú gondolkodás és több, mint féléves munka eredménye a társasjáték, mely során a játékosok bebarangolják Erdélyt miközben próbára teszik, mélyítik tudásukat, valamint új ismereteket szereznek. A játékban a bátorságnak, a stratégiának és a szerencsének is fontos szerep jut. Irodalom, művelődés, földrajz, helyismeret, történelem, építészet, sport, gasztronómia, szokások – egy izgalmas, csodákkal teli világ megannyi érdekessége. Aki ismeri, járja Erdélyt annak különösen nagy élményt jelenthet a látottak, hallottak játékos formában való “megjelenése”.

Kattints a START QUIZ-re és indulhat is!


FELHÍVÁS! Kóbor — „Esszébb húzni a magyarságot”

FELHÍVÁS! Kóbor — „Esszébb húzni a magyarságot”

Ferkó Zoltán

A kóboriak igazán hálásak, hogy a Petőfi Sándor Program révén nagyobb figyelmet kap falujuk. Meg is érdemlik, hiszen az elmúlt nyolc évszázad viharain át máig kitartó kis magyar falu sorsa, élete okulásul szolgálhat minden veszélyeztetett nemzeti közösség számára a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágon.

Kóbor (románul Cobor, németül Kiwern) nagyközség Brassó megyében. A hajdanvolt Szászföld középpontjában nagyjából egyenlő távolságra fekszik Nagyszebentől, Medgyestől, Segesvártól és Brassótól. A hozzá legközelebbi két nagyobb város Kőhalom és Fogaras. Lakossága kb. 200 fő, ebből mintegy 70-80 fő magyar.

Kóbor Brassó megye legrégebbi települése, már 1206-ban írásban említik. A XX. század második feléig a környező szász lutheránus falvak között az egyetlen magyar református falu volt. Ma is egyharmad részben magyarok lakta szigetként áll az elrománosodott falvak tengerében.

Nevezetessége a szász mintára épített, fallal és bástyákkal körülvett vártemplom. A templomerődöt 1802-ben földrengés és tűzvész rongálta meg. Ma már csak két bástyája áll, a harangtorony és a szalonnabástya, erősen romos állapotban.

A kóbori magyarok túlnyomó többsége 60, sőt 80 év feletti, ahol mindössze három tizenéves él, aki tud „magyarul beszélgetni”, magyarul értő gyerek pedig már egyáltalán nincs. A nagyvárosi ember által sokszor irigyelt összetartó faluközösség is nagyrészt a múlté. Az itt lakók többsége, idősek és még idősebbek leginkább magukban vívják meg mindennapi harcaikat a betevőért, a meleg otthonért, a tiszta udvarért, a rendezett utcáért. Református istentiszteletet kéthetente tart Bacsó István, a fiatal segédlelkész Kőhalomból, ahol rendszerint 15-en, 20-an gyűlnek össze.

Egyik fő feladatom tehát „a magyarság esszébb húzása”, ahogy egy helybeli asszony találóan megfogalmazta. Ennek érdekében a múlt vasárnap – istentisztelet éppen nem lévén – délutáni összejövetelt tartottunk, ahol meg is jelent az istentiszteletről ismert falubeli „kemény mag”. Kis szeretetvendégség keretében bővebben beszámoltam nekik érkezésem okáról. Majd elmondtam, hogy céljaim között a közösség megerősítése után második helyen áll a falu egész Erdélyben egyedülálló értékének, az evangélikus szász erődtemplomok mintájára épült magyar református vártemplom környezetének rendbe tétele.

A kóboriak igazán hálásak, hogy a Petőfi Sándor Program révén nagyobb figyelmet kap falujuk. Meg is érdemlik, hiszen az elmúlt nyolc évszázad viharain át máig kitartó kis magyar falu sorsa, élete okulásul szolgálhat minden veszélyeztetett nemzeti közösség számára a Kárpát-medencében és szerte a nagyvilágon.

A feladat nem kicsi, de nagyon nemes, megéri a küzdést. A célok megvalósítása érdekében elkél a segítség. Az itteni közösség minden segítő kezet, gondolatot, szándékot, a támogatás bármilyen formáját szívesen veszi. A segítők részesei lehetnek egy talán már örökre eltűnt világ megmentésének és így a megismerésének is. Cserébe sokszor ,,csak” őszinte hálát, szállást-ellátást és  azt a gondolatot kaphatják ami a magyarság eme kis szigetének megmentésében nyilvánul meg…ja, és nagyon jó errefelé a házipálinka!

Csatlakozz hozzám, hozzánk! Együtt tényleg többen vagyunk és van esélyünk a megmaradás mellett a fejlődésre is!

Elérhetőségeim: 70 771 9767, ferko.zoltan@gmail.com, és a facebookon (Kobor City)

https://www.petofiprogram.hu/osztondijasaink/ferko-zoltan

 

Elmarad a VI. Debreceni Székely Nap

Elmarad a VI. Debreceni Székely Nap

A 2017. szeptember 2-ára meghirdetett VI. Debreceni Székely Nap elmarad. A későbbiek folyamán rendezendő Székely Napokat a VI. sorszámtól folytatjuk.

Akinek fontos a rendezvény azt szeretettel látjuk a szeptember 3-án tartandó istentiszteletre (Debrecen, Hatvan utca 24.) vagy azt követően (vasárnap 11.00 vagy 12.00), ahol megbeszélhetjük a teendőket, azért, hogy tovább lehessen vinni a Debreceni Székely Napot.

Öt év alatt sok minden történt.

Székely zászlót és kopjafát avattunk, hargitai fenyőfát ültettünk, mely szépen nő az alföldi földben.

Fellépett, előadást tartott: Izsák Balázs a Székely Nemzeti Tanács vezetője, Kiss Stúdió Színház, Nagyvárad; Meister Éva Színművésznő, Vox Antiqua Kamarakórus, Jazz Five Együttes, Wenczel Kristóf a Székely Labdarúgó válogatott vezetője, Tóth Lilla népdalénekes, Debreceni Hajdú Táncegyüttes, Horváth Zoltán György a Romanika Kiadó vezetője, az Erdélyi Helikon – Marosvécsi Kemény Alapítvány.

Bemutatkozott a csíkszeredai Élő Erdély Egyesület, Torockó település, az olthévízi és a nagyváradi unitárius egyházközség.

Sor került több könyvbemutatóra, kiállításra, vetélkedőre, irodalmi, művészettörténeti előadásra. Finomakat ettünk, jókat beszélgettünk és a gyermekek is találtak elfoglaltságot maguknak.

Kialakítottuk a rendezvény arculatát, sörpadokat, asztalokat, sátrakat, főző felszereléseket vásároltunk; kivetítő, hangfalak, erősítő áll rendelkezésünkre – mindezt saját erőből.

Bízunk a folytatásban, töretlen hittel követeljük Székelyföld területi önrendelkezését, meggondolatlan, felelőtlen, naiv emberek kezdeményezésére pedig csak ennyit kívánunk megjegyezni:

Ha mi magunkat székelyeknek mondjuk – vagy valaki csak így emleget minket – ezzel csak arra az erkölcsi, nemzeti és népi jelentésre teszünk külön hangsúlyt, amelyet nekünk ez a szent név jelent: Magyar.” Székely Nagygyűlés, Marosvásárhely, 1941

EJKE

Debrecen, 2017. augusztus 16.

Ismered Erdélyt? Játssz Velünk! SZEPTEMBER 30. DEBRECEN, ÚJKERTI KÖZÖSSÉGI HÁZ

Ismered Erdélyt? Játssz Velünk! SZEPTEMBER 30. DEBRECEN, ÚJKERTI KÖZÖSSÉGI HÁZ

Felhívás

A 2017. szeptember 30-án, szombaton tartandó II. VIZEK – ÍZEK – ZENÉK TERÁPIAFESZTIVÁL
A KORSZERŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSÉRT  keretében, elegendő érdeklődő esetén, Erdély-ismereti vetélkedőt tartunk. A vetélkedőn a 2017. július közepén megjelent Erdély ismeretterjesztő, ismeretbővítő társasjáték 2.0 segítségével mérik össze a tudásukat a csapatok.

Helyszín: DMK Újkerti Közösségi Háza kültere,
rossz idő esetén az Aula – Jerikó utca 17.-19.
A belépés és a parkolás is ingyenes!!!

 

Szabályok:

  • 4 darab, maximum 3 fős csapat jelentkezését várjuk;
  • az első 4 csapat jelentkezését fogadjuk el;
  • jelentkezni a debreceniszekelynap@gmail.com e-mail címen kell szeptember 28-án éjfélig;
  • a jelentkezés során meg kell adni a játékosok nevét és e-mail címét és a csapatvezető telefonszámát;
  • a vetélkedőn egy teljes körös játékra kerül sor — 16.00 és 17.00 óra között;
  • a csapatokat EJKE ajándékkal díjazzuk.

EJKE

 

error

Tekintsd meg facebook oldalunkat!